AZ EGRI BAZILIKA
Tartalomjegyzék
A székesegyház építéstörténete
Az egri püspökséget Szent István király alapította 1004 körül. Az egyházi központ kiépülése a vár területén kezdődött, ahol először valószínűleg egy fából készült templomot építettek. Ezt követően a Szent János evangélista tiszteletére felszentelt immár kőtemplomot előbb román, majd – a történelem viharai miatt – később gótikus stílusban építették újjá. Az 1540-es években az egri várat hadászati szempontból átalakították, amely az addigi püspöki lakóvárból az ország egyik legerősebb végvára lett. A vár megerősítésének esett áldozatául a székesegyház gótikus szentélybővítménye, amelyet ekkor bástyává alakítottak át (Szentélybástya). Az 1552. évi török ostrom idején a püspöki templom jelentős része megsemmisült. A sikeres várvédelmet követő években a kanonokok testülete a mai bazilika területén álló Szent Mihály-plébániatemplomba költözött, amely 1580-tól hivatalosan is a székesegyház funkcióját töltötte be.
Az Oszmán Birodalom 1596. évi, második támadása során az egri vár elesett, melynek következtében 91 évig tartó török uralom kezdődött a város életében. A településnek az oszmán uralom alóli felszabadulását (1687) követően Telekesy István püspök (1699–1715) renováltatta a Szent Mihály-plébániatemplomot, amely ekkor már püspöki székesegyházként működött. A püspök 1713-ban, Giovanni Battista Carlone (1682–1747) tervei alapján, a régi templom egy részének megtartásával új székesegyház építésébe kezdett, de a munkálatok befejezése már utódára, Erdődy Gábor (1715–1744) püspökre hárult. Az új templomot Mihály arkangyal és Szent János apostol és evangélista tiszteletére szentelték fel 1727-ben.
A 18. század nagy formátumú püspöke, gróf Eszterházy Károly, már rövid idejű váci püspöksége alatt (1759–1761) is lerakta egy új székesegyház alapjait. Egerbe érkezésétől (1761) kezdve – számos egyéb építkezése mellett – érthető módon foglalkoztatta egy új, barokk stílusú székesegyház építésének a gondolata is. Az új főtemplomra vonatkozó terveket a püspök családi birtokáról, Tatáról való építész, Grossmann József (1747–1785), illetve Zillach Károly pozsonyi építőmester készítette el az 1780-as évek közepén. Eszterházy kérésére mindkét tervvariáns a Líceum épületéhez illeszkedő egységes városkép kialakítására törekedett. A megvalósításra azonban már nem jutott elég ideje a püspöknek. 1799-ben bekövetkezett halálát követően a hatalmas kiterjedésű egri egyházmegyét felosztották. 1804-ben VII. Pius pápa az egri püspökség területéből kihasította a kassai és a szatmári püspökséget, az egrit pedig érseki rangra emelte, a rozsnyói, a szatmári, a szepesi és a kassai püspökséget rendelve a fennhatósága alá.
Az Egri Főegyházmegye harmadik érseke, Pyrker János László (1827–1847) korábban velencei pátriárka volt. Kezdettől fogva foglalkoztatta egy új székesegyház építésének gondolata, mert megítélése szerint Egerbe érkezésekor „az egri érseki templom alig különbözött egy falusi templomtól”. Az első tervet Johann Baptist Packh (1796–1839), az esztergomi bazilika építésének vezetője készítette, de végül Hild Józsefnek (1789–1867), a magyarországi klasszicista építészet legnagyobb mesterének tervei alapján készült el a ma is látható épület. Az érseki székesegyház alapkövét 1831. március 22-én helyezték el, ünnepélyes felszentelését 1837. május 7-én Pyrker János pátriárka-érsek végezte. Az épület belső díszítése ezután több mint száz évig folytatódott. Pyrker halála után, végrendeletében utódát és a káptalant arra kérte, hogy a főszékesegyházat az ideiglenes bádogtető helyett rézfedéssel lássák el, és kifejezésre juttatta azon óhaját is, hogy a főszékesegyház falait, boltozatait és kupoláját arra hivatott művészekkel festessék ki.
Külső tér
Az épület jellemzői
A főszékesegyház az Egri Főegyházmegye érseki főtemploma, 1970-ben emelkedett ’basilica minor’ (kisebb bazilika) rangra. Az ilyen székesegyházakban rendszeres igehirdetést és gyóntatást kell biztosítani, énekkarnak kell működnie, bizonyos napokon pedig latin nyelvű nagymisét kell mondani. A főhomlokzat timpanonja (háromszög alakú építészeti dísze) alatti felirat a 94. zsoltár szövegével szólít imádságra: VENITE ADOREMUS DOMINUM, vagyis: „Jöjjetek, imádjuk az Urat!” Az attikán a DECURSU, UNIUS. LUSTRI. EXSTRUCTA. MDCCCXXXVI. felirat látható, vagyis „Egy lustrum alatt épült”. (A lustrum 5 éves időtartamot jelent, itt az 1831–1836 közötti évekre utal.)
Az épület hossza 93 méter, a kupola magassága 40 méter, a torony 55 méter magas. E méreteivel az esztergomi bazilika után Magyarország második legnagyobb temploma. Háromhajós, központi fekvésű kereszthajóval kombinált, hossznégyszögű épülettömb. Az északi torony alatt nyolcszögű Mária-kápolna, a déli torony alatt és folytatásában a káptalan sekrestyéje helyezkedik el. Belül 30 pillér, 28 szabadoszlop, az orgonakarzaton 8 protodór (ősdór) oszlop található. Az oszlopok és a pillérek fehér és vörös műmárványozást kaptak a 2024. évi felújítás során.
A főhomlokzat
A bazilika előtti lépcsősor két oldalán Marco Casagrande (1804–1880) olasz szobrász két-két 4 méter magas demjéni kőből faragott szobra fogadja a látogatót, amelyek Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Pétert és Szent Pált ábrázolják. Az épület körül egy új körmeneti út halad, melyet a bejárati lépcsősor alatt egy síkba vetített kupola zár – mintha egy ötödik kupolája lenne a székesegyháznak a téren kivetítve. A legújabb felújítás során Rudolf Mihály tervei alapján készült.
A homlokzaton nyolc 17 m magas, sima törzsű korinthoszi oszlop és a rajtuk lévő timpanon által alkotott porticus (oszlopcsarnok) áll. A homlokfal síkját négy korinthoszi fejezetű pillér és a konzolokkal lezárt párkány tagolja. A timpanon mögött, a főfal attikáján szintén Casagrande alkotásai, a Hit, a Remény és a Szeretet allegóriájának hatalmas szobrai láthatók, a szabadvégződésű mellékhajók mellvédjén (balusztrád) két kerub (angyal) kőből faragott alakja áll.
A főbejárat bronzkapuja a Szent István által alapított egri egyházmegye alapításának emlékére 2004-ben készült, Tóth Sándor alkotása. A bejárat fölött három dombormű látható, amelyek Jézus életéből vett jeleneteket ábrázolnak: Jézus kiűzi az árusokat a templomból, a Pietà (Jézus holtteste Szűz Mária ölében) és a tizenkét éves Jézus a templomban.
A bazilika harangjai
A bazilika két tornyában összesen négy harangot helyeztek el. Az északi toronyban található a „Mihály” harang, amely ma hazánk harmadik legnagyobb harangja. Az eredeti harangot a II. világháború alatt, 1944. szeptember 29-én katonai célra elvitték és beolvasztották. A mostani harang 2001-ben Passauban, Rudolf Perner harangöntő műhelyében készült. Alsó átmérője 217 cm, tömege 6015 kg. Felirata a dombormű alatt: SZENT MIHÁLY FŐANGYAL VÉDELMEZZ MINKET A KÜZDELEMBEN.
A „József” harangot 1776-ban öntötte Justel József (1739?–1793) egri harangöntő. Mivel 1828-ban elrepedt, Justel János újraöntötte, majd pedig 1828. május elsején Pyrker János László érsek szentelte fel. A harang alsó átmérője 164 cm, tömege 3300 kg.
Az I. világháborúban elvitt harangok pótlására 1923-ban a soproni Seltenhofer Frigyes (1798–1846) és Fiai harangöntő cég két harangot készített a bazilika számára. A nagyobb, a „Lajos” harang alsó átmérője 137 cm, tömege 1350 kg. A kisebb, a „János” harang alsó átmérője 102 cm, tömege 580 kg. Az utóbbi palástját a névadó Szent János evangélista domborműve díszíti.
A belső tér
Kupolák
A bazilikába belépve, ha felpillantunk az első kupolába, Takács István mezőkövesdi festőművész alkotását szemlélhetjük. 1950-ben, a 20. század harmadik szentévében készült. A freskó azt üzeni, hogy az Egyház, a korábbi korokhoz hasonlóan, hű maradt Rómához, amelytől a kommunista államhatalom el akarta szakítani. A kupola bejárat felőli oldalán az egri főszékesegyház homlokzata jelenik meg, ahonnan bal és jobb oldalon is egy-egy körmenet indul a szentély felőli oldalán látható római Szent Péter-bazilika irányába. A kép közepén azt a jelenetet ábrázolták, amikor Szent Péter átveszi Jézustól a mennyország kulcsait. A bejárat felől nézve a képet, a bal oldali körmenetes csoport jelképes értelmű: a magyar történelem nagy alakjai, továbbá a magyar szentek és jeles egyházi személyek láthatók, klasszikus felismerhető ábrázolásban. A kép jobb oldalán megjelenik Czapik Gyula egri érsek (1943–1956) – akinek az idején a freskó elkészült –, amint zarándoklatot vezet a Szent Péter-bazilikába. Közelében népviseletbe (pl. mezőkövesdibe) öltözött emberek, néhány neves egri püspök és érsek, alattuk pedig a következő felirat látható: „Uram hová mennénk? Az örök élet igéi nálad vannak!” (János 6,68). A kék ruhás, kezében sapkát tartó fiatalember maga a festőművész, Takács István. A megjelenített személyek közül ki kell emelnünk Pyrker János pátriárka-érseket, a főszékesegyház építtetőjét, aki a templom makettjével látható.
A főszékesegyház nagykupolája is Takács István mezőkövesdi festőművész munkája. Témáját a templom és az Egri Főegyházmegye védőszentje, Szent János apostol művéből, a „Jelenések könyvéből” merítette.
A főoltár felé fordulva balra az első kép magát a fiatalon ábrázolt Szent Jánost jeleníti meg, ahogy egy sziklapadon ülve a Jelenések könyvét írja. Majd a hódoló égi jelenet következik, 24 vénember, illetve a szivárvány trónusa alatt a megölt, de föltámadt Bárány, Krisztus jelképe látható. Alatta a hét pecséttel lezárt könyv, melynek pecsétjeit egymás után nyitja föl a Bárány.
A jobb oldali első kép az előtörő „Apokaliptikus lovasok” csoportját ábrázolja, akik közül a fehér lovas Isten evangéliumát jelenti, amint a népek megtérítésére indul. Újabb hét tagból álló angyalcsoport jelképes cselekedetet hajt végre: az Isten haragját jelképező csészék tartalmát önti ki a bűnbe merült földre.
A bal oldali képcsoport az isteni igazságszolgáltatást mutatja be: az égből leszálló angyalok jelölik meg a választottak homlokát, majd pedig az Egyházat jelképező oltár alatt várakozó vértanúkat. Szép ellentétként, alul a világ dolgainak véges és múlandó volta látható: a görög és a római birodalomból is csak romok maradtak meg, mindkettő összetört, mint a cserépedény.
A kupola fölött legfelül, díszes foglalatban 12 szentírási jelkép látható; középen, a bevilágító ablakokkal egy szinten, mintegy másfélszeres nagyításban a 12 apostol alakja tölti ki a szintén 12 ablakközt. Az ablakokat Kovács Keve üvegművész 2021-ben készült fénygrafikái díszítik. Legalul egy szalagszerű „végső vigasztalás”-idézet olvasható a Jelenések könyvéből: „…És az Isten majd letöröl szemükből minden könnyet és halál nem leszen többé, sem gyász, sem jajkiáltás” (Jelenések könyve 21,4).
A hajószakasz fölött Sándor Béla 1910-ben készült freskója látható. Távlatosan nyitott égbolton négy szeráf, a négy sarokban pedig Szent Gellért, Szent Imre, Szent László és Kapisztrán János alakja tűnik szembe. Az architektúra Korény József (1881–1957) egri festő munkája.
A szentély 12 m átmérőjű kupolaboltozatát Tardos-Krenner Viktor (1866–1927) készítette 1904-ben. A temperával készült falkép azt a jelenetet ábrázolja, amint Szent István maga irányítja az egri várban alapított székesegyház építését; Katapán egri püspök mellett, középen pedig Mária dicsfényben jelenik meg. A boltcikkelyekbe Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely egyházatyák alakja került.
A szentély
A szentély 1904-ben történt megújítása Nagy Virgil (1859–1921) műegyetemi tanárhoz kötődik. A régi szürke márványoltárt különböző színű márványból készült felsőrésszel építették át, melynek két oldalán zenélő angyalpár látható. Mintájául a perugiai San Bernardino-templom Agostino di Duccio (1418–1481) által készített domborművei szolgáltak. A főoltáron Casagrande fehér márvány térdeplő angyalai, két oldalán a két kerub (ezeket Huszár Adolf fejezte be), valamint a megújított domborművek: balra az Igazság mérleggel, jobbra a Hit fáklyával. A két félkörívben színes üvegablakok vannak, a káptalan szimbólumaként megjelenő sas Roth Miksa alkotása, vele szemben Kovács Keve János napszimbóluma. A párkányon Gönczy Lajosnak Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló, hatalmas méretű gipszszobra látható, a díszítőfestés Glaser János munkája.
A főoltárkép Olajbafőtt Szent János vértanúságát ábrázolja (ő volt az első, a várdombon álló székesegyház eredeti névadója). A bécsi Josef Danhauser (1805–1845) festette 1834-ben, és mielőtt Egerbe hozták, Bécsben kiállították. A legenda szerint Kr. u. 92-ben, Domitianus császár parancsára János apostolt a római Latin Kapu előtt egy forró olajos kádba merítették, amelyből sértetlenül került ki. Ezután a császár Jánost Patmosz szigetére száműzte, ahol megírta a Jelenések könyvét. A csatlakozó félkörívben a Megváltó hatalmas és jóságos alakja felszálló füstfelhőn lebeg. Áldásosztó keze a felső képet összeköti az alsó földi jelenettel. Felirata: GLORIA IN EXCELSIS DEO, vagyis: „Dicsőség a magasságban Istennek!” Ez a kettőskép-rendszer velencei és olasz mesterek munkáját dicséri. A szószék, Szent János evangélista domborművével, márványból, aranyozott díszítőelemekkel készült 1910-ben, Damkó József munkája.
A 2019–2024 közötti rekonstrukció után a szentély középső részén kapott helyet az érseki trón, melyen Ternyák Csaba egri érsek címere és jelmondata olvasható: IPSI GLORIA IN SAECULA, vagyis: „Dicsőség neki mindörökké!” A felújítás során Baráz Tamás szobrászművész, Molnár Katalin tervei alapján, a szószékével megegyező márványból új szembemiséző oltárt és felolvasóállványt (ambó) készített.
Mellékoltárok
A déli mellékhajó elejében található Szent Mihály-oltár 1894-ben készült fehér márvány architektúrával Schickedanz Albert (1846–1915) tervei alapján. Oltárképe Michelangelo Grigoletti (1802–1870) velencei akadémiai tanár munkája, amely Szent Mihály arkangyalt ábrázolja Luciferrel. Mivel ebben őrzik az Oltáriszentséget, ezért a mellékoltárok közül ez tekinthető a legjelentősebbnek. Jézus és Mária Szent Szívének szobrait Köllő Miklós (1861–1900) készítette. Ha továbbhaladunk a mellékhajóban, akkor a Szent Család-oltáron az ülő Máriát és a feléje lépő Szent Józsefet látjuk, amint József a gyermek Jézust Máriának nyújtja. Ebben szintén a velencei Michelangelo Grigoletti munkáját csodálhatjuk meg. Majd a déli kereszthajóban „Jézus megkeresztelése a Jordán vizében” című kép látható, amely Adeodato Malatestának (1806–1891), a modenai Szépművészeti Akadémia igazgatójának műve. Felirata: PROPHETA ALTISSIMI, vagyis: „A Magasságbeli prófétája.” Vele szemben, az északi oldalon Natale Schiavoni (1777–1858) „A megfeszített Krisztus kálváriája” című képe tűnik szembe. A festményt szépen egészítik ki Casagrande kétoldalt álló nagyméretű 1835-ben készült angyalszobrai, ezek a székesegyház homlokzati szobraihoz készült gipszminták. (Korábban, 1880-ig a főoltárt is díszítették.) A kép fölötti márványtábla felirata: O CRUX AVE SPES UNICA, vagyis: „Üdvözlégy, ó kereszt, egyetlen reményem!” A Mária-kápolna előtt jobb oldalon Giovanni Busato (1806–1886) alkotását láthatjuk, amely Szent Annát ábrázolja a gyermek Máriával. A székesegyház hátsó részében két Johann Lucas Kracker (1719–1779) -festményt találunk. A Szent István-oltár képén az államalapító király térdre ereszkedve imádkozik Mária és Jézus előtt, míg a vele szemben található Szent László-oltáron a lovagkirály Mária és a gyermek Jézus előtt fohászkodik.
Mária-kápolna
1881-ben a szentély jobb oldalán, az északi torony alatt alakították ki a Máriapócsi Szűz Mária kápolnáját, Lengyel Miklós nagyprépost megrendelésére. A Szűz Mária életéből vett jelenetek Szoldatics Ferenc (1820–1916) művei. A Máriapócsi Mária-kegykép Telekessy István egri püspök megrendelésére készült, ezüsttel borított másolatát Imrelszky Péter 1699-ben baldachinnal és angyalokkal vette körül. A mennyezeten Mária megkoronázását, az ablakkal szemközti főfalon a „Jézus bemutatása a templomban” című jelenetet láthatjuk. A falképek színei erősek és élénkek, az ultramarinkék dominál. A kovácsoltvas kaput Kalmár István lakatos készítette.
Egyéb alkotások
A bazilikában összesen 24 Casagrande vagy tanítványainak tulajdonított dombormű található. Témáját tekintve megjelennek az Ó-és Újszövetség nevezetes jelenetei, többek között Jézus születése és megkeresztelése, de a lábmosás és Jézus jeruzsálemi bevonulása is. A Keresztút stációit szintén Takács István festette. A kereszthajó két üvegablaka közül az egyik a Szentlélek eljövetelét, a másik a közelmúltban boldoggá és szentté avatott személyeket ábrázolja. Mindkettő Szabó Erzsébet alkotása.
A bazilikában a festmények, freskók és domborművek mellett modern képzőművészeti alkotások is helyet kaptak. Casagrande domborművét 1980-ban Mario Balliana, Pyrker domborművét 1987-ben Borsos Miklós készítette. Ezek sorában láthatjuk még Pusztai Ágoston Szent Maximilan Kolbe (1894–1941) ferences szerzetest és Szent Ritát, valamint Szabó László Szent Antalt és Szűz Máriát ábrázoló szobrát is, továbbá Mindszenty József (1892–1975) hercegprímás bronzból készült mellszobrát.
Orgonák
Az egri bazilika orgonája Magyarország második legnagyobb ilyen hangszere. A kórus 7450 sípból álló nagyorgonáját Bartakovics Béla érsek (1850–1873) megbízásából a salzburgi Mooser cég készítette 1864-ben. 1912-ben a pécsi Angster gyár átépítette, 2001-ben a Váradi és Fiai cég felújította; ekkor készült az ötmanuálos, új játszóasztal. Az orgonaszekrényt oszlopok osztják részekre. Fent zenélő angyalok, Dávid király és Szent Cecília szobra, középen pedig a káptalan címerének aranyozott faragása díszíti a teret.
A nagyorgonán kívül, a szószékkel szemben úgynevezett karorgona is található, mely az Angster orgonaépítő cég munkája. Jelenlegi formáját 1910-ben nyerte el, aranyozott füzérek, hangszerek és angyalfejek díszítik. A hétköznapi szentmiséken ezen szoktak játszani.
Altemplom
A kereszthajó alatt altemplom van. Középen kör alakú helyiségben dór oszlopok koszorújában oltár áll, a legbelső helyiség padozatában, a vörös márvány sírkő alatt az építtető Pyrker érsek urnába zárt szívét őrzik (a testét, végakaratának megfelelően, a lilienfeldi ciszterci apátság apáti mauzóleumába temették). Körülötte, a kriptákban az elhunyt egri érsekek, püspökök és segédpüspökök nyugszanak. Itt találjuk a Líceum építtetőjének, Eszterházy Károly püspöknek a földi maradványait is. A külső szögletes helyiség főleg világi hívek temetkezési helyéül szolgál.
Felhasznált irodalom:
• BORDÁS Alfréd: A székesegyház kifestéséről. Eger 1986 (kézirat)
• CZAKÓ István: Jelenések könyve az egri Bazilikában. Eger 1999
• CSIZMADIA István: A felújított bazilika. In: Nagy elődök nyomában. A 70 éves Ternyák Csaba érsek köszöntése. (Szerk.): NAGY Andor. Eger 2023
• Heves megye műemlékei, II. (Szerk.): VOIT Pál. Budapest 1972 (Magyarország műemléki topográfiája)
• KERÉKGYÁRTÓ József: Az egri főszékesegyház – bazilika harangjai. In: Egri séták nemcsak egrieknek, IV. (Szerk.): RENN Oszkár. Eger 2023
• PYRKER János László: Mein Leben – Életem (Válogatás). In: Pyrker Emlékkönyv. (Szerk.): HÖLVÉNYI György. Budapest 1987
• SUGÁR István: Az egri főszékesegyház. Eger 1967
• SUGÁR István: Főszékesegyház. Eger 1985
• VOIT Pál: Az egri főszékesegyház. Eger 1934